Hírlevél

Szalmaház.hu levelezõlista
Regisztráljon a feliratkozás előtt! Még nincs azonosítód? Regisztrálj

Szavazás

Mi tetszik önnek egy szalmaházban?
Mi a szalmaház? PDF E-mail

Mi a szalmaház?

A szalmaház szalmabálákból készült, kívül-belül agyagvakolattal burkolt épület, amelynek mechanikai stabilitását fa-vázszerkezet biztosítja. A szalma az épület falának, esetleg födémének fõ alkotóeleme. A szalmaház építése nem terheli a környezetet, fûtési költsége minimális. Természetes szellõzése és hõtehetetlensége miatt télen-nyáron kellemes komfortérzetet biztosít. Szalmából építhetõk önálló házak, valamint két- és háromszintes épületek – akár közösségi célokra is. Megfelelõ technológia alkalmazásával élettartamuk azonos a hagyományos építésû házakkal.

A CereDom Kft. által kidolgozott SZALMAHÁZ építési rendszer a környezettudatos gondolkodás és a fenntartható építés filozófiáját követõ fejlesztés eredménye. A SZALMAHÁZ környezetbarát épület, mely teljesíti az építészeti-mûszaki elõírásokat, miközben utolérhetetlenül kicsi az ökológiai lábnyoma.

A mezõgazdasági szalmabála építési célú felhasználásának több mint 100 éves múltja van. Ez, és az agyag több ezer éves építési tapasztalatai, ötvözve a mai kor lehetõségeivel, eredményezték a CereDom Kft. által kidolgozott SZALMAHÁZAK mûszaki megoldásait.

Technológia – nagy vonalakban


A szalmaház alapvetõ építõanyaga – nevének megfelelõen – a szalma. Egész pontosan a  szalmabála. Építésének kezdetei még a Vadnyugatra nyúlnak vissza: az olcsó építõanyagot keresõ telepesek fedezték fel, hogy az egymásra pakolt szalmabáláknak kitûnõ hõszigetelõ, és rendkívül erõs teherbíró képességük van. Természetesen ma már nem építhetõk ilyen házak. Mivel a szalmabálák teherbíró képessége nem felel meg napjaink igényszintjének, az épület stabilitását fából ácsolt vázszerkezet biztosítja. Ez az úgynevezett létraváz már önmagában egy házra emlékeztet, az építés további szakaszaiban majd ennek rácsai közé töltik be a hõszigetelõ gabona-szalmabálákat. A szalma-falszerkezet mindkét oldalát legalább 5-5 cm agyagvakolattal látják el, erre a tûz- és mechanikai károsodások megakadályozása végett van szükség – ezen kívül fontos szerepe van a légzárás és a páraáteresztés biztosításában Végül a vakolatot kazeinos mészfestéssel kezelik, hogy a felület védelmét biztosítsák. A szalmabála építési célú felhasználására vonatkozó követelményeket az A-1/2008 Építõipari Mûszaki Engedély (ÉME) tartalmazza. Magyarországon a CereDom Kft. dolgozta ki a szalmaház építésének megbízható módszerét, amelynek betartásával az épületek az egyéb házakkal azonos komfortfokozatúak és élettartamúak lehetnek. Így szalmaház csak társaságunk közremûködésével építhetõ, engedélyeztethetõ.

Szalmaház, a környezettudatos építési technológia

A szalmaház az egyik legkedvezõbb megoldás a környezetvédelem iránt elkötelezett építkezõk számára. A felhasznált anyagok az építési hely közelébõl származnak, elõállításuk, feldolgozásuk nem igényel fosszilis energiát. Környezetvédõ szakemberek a civilizációs fejlesztések természetre gyakorolt hatásait az úgynevezett ökológiai lábnyom fogalmával mérik. Ebben nem csak az adott berendezés (jelen esetben épület) fenntartásával (például fûtésével, világításával) kapcsolatos környezetterhelést számítják bele, hanem az elõállítás során keletkezõ környezet szennyezõ anyagokat is. Egy hagyományos háznak eszerint jókora ökológiai lábnyoma van, hisz jelentõs energiafelhasználása mellett a tégla, cserép, beton gyártása során keletkezõ levegõszennyezést is számlájára írják. A szalmaház ökológiai lábnyoma ugyanakkor nagyon csekély. Fõ alapanyaga az építkezés környezetében fellelhetõ, feldolgozásához tehát nem kell fosszilis energiát alkalmazni, a szállítás környezetterhelése pedig minimális. Az építkezés során keletkezõ hulladékot a természet képes lebontani. A szalmaház-építés két legfontosabb alapanyaga, a szalma és a fa megújuló forrásnak számít. Ezek „elõállításuk” során – a mesterséges szigetelõanyagokkal ellentétben – nem kibocsátanak, hanem épp megkötik a szén-dioxidot. Majd azt a házfalazatban raktározzák, miközben helyükre újabb ültetvények kerülnek. Összességében tehát terhelés helyett épp csökkentik a légkör szén-dioxid tartalmát.


A szalmaházaknak kiváló épületfizikai tulajdonságai vannak. Hõszigetelõ képességük kitûnõ, fajlagos energia fogyasztásuk kevesebb, mint 50 kWh/m2év, de a passzív házaknál szokásos technikai megoldásokkal ez 15 kWh/m2év-re is csökkenthetõ. Összehasonlításul: a jelenleg használatos hagyományos házaknál az energia fogyasztás  150-200 kWh/m2év között mozog. A jó hõszigetelésnek köszönhetõen egy 140 négyzetméteres szalmaház teljes téli fûtésszámlája 75 ezer forint körüli összegbõl fedezhetõ.  Az épületek nyáron nem igényelnek hûtést, s az év egésze során kellemes komfort érzést biztosít a kiegyenlített páratartalom, az egyenletes felületi hõmérséklet. A természetes anyagok használata pedig lehetõvé teszi, hogy az épületben tartózkodóknak ne kelljen káros oldószereket belélegezniük. A kicsi energia fogyasztás eredményeként a fenntartási költségeket hosszú távon is alacsonyan lehet tartani.

A szalmaház elõnyös tulajdonságai

  • Alacsony energiafelhasználás (A, A+ lakcímke).
  • A levegõ páratartalma természetes módon szabályozott, és mindig közelít az optimálishoz.
  • Az épület nyáron nem igényel mesterséges hûtést.
  • Jó hangszigetelõ.
  • A felhasznált természetes anyagoknak nincs káros-anyag kibocsátásuk.
  • A felhasznált építõanyagok elõállítása nagyrészt megújuló-energiaforrásokat vesz igénybe.
  • A használat során a szokásosnál kisebb a függõség a nagy energiaellátó rendszerektõl.
  • Más hagyományos építési módokkal azonos élettartam, a tervezésre, kivitelezésre és használatra vonatkozó elõírások betartása esetén.
  • A visszamaradt anyagok megsemmisítése nem károsítja a környezetet.
  • A megújuló, gyakran helyi anyagok alkalmazásával alacsony a beépített energia.
  • A szalma és fa keletkezése – szemben más építõanyagokkal – nagy mennyiségû negatív CO2 kibocsátással, azaz CO2 elnyeléssel jár, így az átlagos szalmaház építése CO2 semleges. 
Mindezek az elõnyök azonban csak akkor érvényesülnek, ha az építkezés során rendszerszemléletben kialakított szerkezeti megoldásokat alkalmaznak. A szakszerûen tervezett, kivitelezett, rendeltetésszerûen használt és karbantartott épületek tartóssága azonos a hagyományos szerkezetekkel.

A szalmaépítés számtalan kötöttsége ellenére nagy formai szabadságot ad a tervezõnek. Készülhet belõle hagyományos megjelenésû rusztikus vagy polgári stílusú épület, de korszerû épületszerkezetekkel ötvözve jól illeszkedik a mai építészeti formavilághoz is. Egyaránt alkalmas meghitt, barátságos, nyugalmat árasztó, valamint izgalmas, tágas, egyéni térkapcsolatú belsõ terek kialakítására. Az agyag tulajdonságai különleges díszítési lehetõséget kínálnak, amelyet akár az építtetõ saját kezûleg is elkészíthet egyéni ízlésének megfelelõen.

Tartószerkezet

    A fa-tartószerkezet a megrendelõ igényeihez méretezett, egyedi statikai tervek szerint készül. Ezt az úgynevezett létravázat váltott átlós merevítések erõsítik meg. Minden fal kétsoros létravázból áll, ebbe kerül  a szalmabála kitöltés. ákat. Általában 45 centi vastagok a falak.

Tetõszerkezet

    A tetõszerkezet szintén egyedileg tervezett. Különösen sok figyelmet igényel a tetõszerkezet és a fal csatlakozása, a csomópontokban ugyanis romolhat a hõszigetelõ képesség. A feladatot nehezíti, hogy minden szalmaház más és más megrendelõi elképzelések szerint készül, vagyis folyton az egyedi igényekhez kell igazítani a csatlakozásokat. Egyébként a tetõszerkezet hasonló a hagyományos épületek fa-tetõszerkezeteihez. A tetõhéjalás, vízelvezetés stb. a szakma szabályai szerint készülnek. Az eresz tervezésénél kulcskérdés a falszerkezet csapóesõ elleni védelme – ennek érdekében kívánatos a széles, legalább 90 centis eresz., Az alapnál  létfontosságú az emelt, legalább 50 cm-es lábazat. Az emelt lábazat nemcsak esõ, hanem a hó veszélyeitól is védi a fal alsó hányadát.
Falszerkezet
    A szalmabála önmagában nem teherviselõ, stabilitását az egyedileg méretezett fa létraváz adja. A hõszigetelõ szalma szélessége  45 cm, amit mindkét oldalon legalább 5-5 centis agyagvakolat burkol – vagyis a teljes falvastagság ~ 55 cm. A hasáb alakú, kötözött, préselt szalmabálákat gabonaszalmából készítik az aratás helyszínén. Az építkezésnél ezeket  helyezik el „téglaként”a  létravázelemek között.
    Az agyagvakolaton párazáró festés, bevonat vagy burkolat nem alkalmazható. A felületképzés, festés pára áteresztõ képességének közel azonosnak kell lennie az agyagvakolatéval, hogy ne következzen be pára torlódás.

Falszerkezet

    A szalmabála önmagában nem teherviselõ, stabilitását az egyedileg méretezett fa létraváz adja. A hõszigetelõ szalma szélessége  45 cm, amit mindkét oldalon legalább 5-5 centis agyagvakolat burkol – vagyis a teljes falvastagság ~ 55 cm. A hasáb alakú, kötözött, préselt szalmabálákat gabonaszalmából készítik az aratás helyszínén. Az építkezésnél ezeket  helyezik el „téglaként”a  létravázelemek között.
    Az agyagvakolaton párazáró festés, bevonat vagy burkolat nem alkalmazható. A felületképzés, festés pára áteresztõ képességének közel azonosnak kell lennie az agyagvakolatéval, hogy ne következzen be pára torlódás.  
    Az agyagvakolategyébként képes csökkenteni a helyiségek páratartalmának téli napi ingadozását, mosáskor, fõzéskor a falak megkötik a párát, majd fûtés ideje alatt visszajuttatják azt a légtérbe. Ez a párakiegyenlítõ hatás képes fenntartani a lakók számára egészséges 50% körüli páratartalmat, mint egy passzív légkondícionáló berendezés.

Hõszigetelés

    A szalmaházak hõszigetelése két és félszer kedvezõbb, mint amit a jelenlegi rendeletek a lakóházakra elõírnak. A kétszer ötcentis agyagréteggel,  45 centis vastagságú szalmabálával készült  fal hõátbocsátási tényezõje mindössze 0,2 W/m2K, miközben a hagyományos épületekre elõírt érték 0,45 W/m2K.
A szalmaház nyáron a falazat  kiváló hõszigetelése és meglepõen nagy tömege  miatt hûvös.  A szalmafal   vakolata 145-150 kilógramm négyzetméterenként., ezért nem csak hõszigetelésrõl, hanem hõtehetetlenségrõl is beszélhetünk, aminek köszönhetõen az épület akár több hétig is képes dacolni a kánikulával. A széles terasz és a párkány az árnyéklolásban is szerepet játszik,  a figyelmes használat pedig megkoronázhatja a hatást, amennyiben éjszaka szellõztetünk, nappal pedig becsukjuk és árnyékoljuk az ablakokat.
Télen ugyanez a szigetelés és hõtehetetlenség tartja melegen az épületet. A szalmaház napi hõfok-esése nem több 1-2 foknál, tehát nem is kell minden nap befûteni. Sugárzó felületekkel (nagy kályhával, falfûtéssel) pedig tovább erõsíthetjük az épület belsõ melegségét. Az alacsony energiafogyasztás feltétele ugyanakkor, hogy az épület minden lehûlõ felülete – beleértve a talajjal érintkezõ részeket – megfelelõ szigetelést kapjon.

Tûzvédelem

A szalmaház úgynevezett hármas tûzvédelmi fokozatba tartozik. Vagyis az épületek legalább 45 percen át bírják a tûz ostromát sérülés vagy füstszivárgás nélkül. A szalma tehát hiába könnyen éghetõ, a vakolatba burkolva épp annyira biztonságos, mint a hagyományos építõanyagok. A hármas tûzvédelmi fokozat alapján a szalmaházak akár oktatási, egészségügyi intézményeknek is helyet adhatnak.
    A szerkezet tûzvédelmi tulajdonságait az A-1/2008 számú ÉME és a hozzá tartozó Alkalmassági Vizsgálati Jegyzõkönyv adja meg:

Termékjellemzõk és mértékegységeik

Besorolás

Vizsgálati/értékelési mód

A falszerkezet tûzállósági határértéke

REI 45

MSZ 14800-1:1989

A falszerkezet tûzvédelmi osztálya

B

MSZ EN 13501-2:2008

A vakolóanyag tûzvédelmi osztály

A2

MSZ EN 13501-1:2007

Födém tûzállósági határértéke

REI 30

MSZ 14800-1:1989

A födémszerkezet tûzvédelmi osztálya

B, C, D

MSZ EN 13501-2:2008

Törvényességi háttér, törvényi nehézségek

    Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény) 41.§ értelmében építési célra anyagot csak külön jogszabályban meghatározott megfelelõség-igazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni. A részletes szabályozást tartalmazó jogszabály a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet. Ennek további elõírása, hogy építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott mûszaki specifikációval rendelkezik. Ez a jogszabály sokáig gátolta a szalmaházak magyarországi építését. Hisz a szalmaház fõ alkotóelemei nem rendelkeznek sem megfelelõségi igazolással, sem mûszaki specifikációval – legtöbbjük nem is számít építõanyagnak.
    A megoldást a szalmaház-építési technológia engedélyeztetése hozta el. Az egyes anyagok engedélyeztetése helyett ugyanis a CereDom Kft. a házépítés módszerét dolgozta ki, és ellenõriztette a hatóságokkal. Akik arról határoztak, hogy az elõírt lépéseket szigorúan betartó technológia megfelel a hagyományos házakkal szemben támasztott követelményrendszernek. Vagyis mechanikailag stabil, tûzálló, nem károsítja a környezetet és az emberi egészséget, zaj- és rezgésvédett, használata során energiatakarékos, a benne lakókat védi a hõhatásoktól, s jó tulajdonságait legalább 50 évig képes megõrizni. A CereDom Kft. által kidolgozott szalmaház-építési technológia tehát megkapta az A-1/2008. számú ÉME-engedélyt a fal- és a födémszerkezet kialakítására. Az épület többi része más – jóváhagyott mûszaki specifikációval rendelkezõ – építési anyag lehet. A szalmaházakban a belsõ elválasztó falak például gyakran téglából készülnek, a tetõt pedig szokványos cserép fedi.
    A szalmabála és az agyag tulajdonságainak változékonysága miatt ugyanakkor az ÉME szigorú mûszaki ellenõrzést ír elõ, annak érdekében, hogy az építés helyszínén létrehozott fal és födémszerkezet, valamint az épület megfelelõek legyenek Ezt a CereDom Kft által végrehajtott mûszaki ellenõrzések biztosítják, amelyek egyúttal garanciát is jelentenek az építtetõk számára. Szalmaház ma Magyarországon csak a CereDom Kft. által kidolgozott tervezési és kivitelezési elõírások szerint, a CereDom Kft. mûszaki ellenõrzése mellett készülhet. A kivitelezés közben végzett önellenõrzések, és a folyamatos mûszaki ellenõrzés a CereDom Kft által kidolgozott részletes ellenõrzési elõírás (ellenõrzési protokoll) szerint történik.

Ki tervezhet, és kivitelezhet szalmaházat?

Bár a szalmaházak mûszaki ellenõrzése kizárólag a CereDom Kft jogköre, a tervezés és kivitelezés mindazon építészek számára lehetséges, akik részt vesznek oktatásunkban és vizsgáinkon.

Elérhetõségeink:

CereDom Kft.
Székhely: 8700 Marcali, Dózsa György u. 54.
Iroda: 1119 Budapest, Fehérvári út 88/a.
www.szalmahaz.hu
Telefon: +36 1 784 7792, telefax: +36 1 788 0528

Mészáros Attila ügyvezetõ igazgató: Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Mobil: +36 20 9772258
Tarr Edit mûszaki ellenõr: Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Mobil: +36 20 5166930

Vonatkozó jogszabályok

ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY

  • 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelmérõl (Étv.)

KORMÁNYRENDELETEK

  • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrõl [OTÉK]
  • 7/2006.(V.24.) TNM rendelet z épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról
  • 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzõinek tanúsításáról
  • 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzat kiadásáról
  • 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építõipari kivitelezési tevékenységrõl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról
  • 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelezõ jótállásról
  • 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mûszaki dokumentációk tartalmáról
  • 11/1985. (VI.22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülõ termékek kötelezõ alkalmassági idejérõl
  • 191/2009.(IX. 15.) Kormány rendelet az építõipari kivitelezési tevékenységrõl
  • 193/2009. (IX. 15.) Kormány rendele az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenõrzésrõl

MINISZTERI RENDELETEK

  • 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvKM együttes rendelet az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól.

 

 

 

 

 

 

Kapcsolat

Mészáros Attila ügyvezetõ +36 20 9772258
Tarr Edit mûszaki ellenõr +36 20 5166930
info@szalmahaz.hu  +36 1 784 7792