Hírlevél

Szalmaház.hu levelezõlista
Regisztráljon a feliratkozás előtt! Még nincs azonosítód? Regisztrálj

Szavazás

Mi tetszik önnek egy szalmaházban?
Fõoldal arrow Hírek arrow "Jogos" kérdések
"Jogos" kérdések PDF E-mail

Azaz hogyan kell eljárni egy szalmaház engedélyeztetése esetén?
Az utóbbi idõben szárnyra kelt álhíreket szeretnénk eloszlatni...

Sokan nevezték az utóbbi idõben nyilvánosan is érthetetlennek, ellentmondásosnak az építést (így a szalmaépítést is) szabályzó jogi hátteret.

    Ezért készítettünk egy rövid kivonatot, amiben bemutatjuk a legfontosabb fogalmakat, a tervezõk és a hatóságok kötelezettségeit, és a hivatkozott jogszabályok pontos idézeteit is.

    Teljes terjedelmében valóban nem könnyû olvasmány az építés szabályzása, de bízunk benne, hogy ebbõl a kivonatos formából már könnyebb lesz megérteni az összefüggéseket, és belátható, hogy logikus rendben épülnek egymásra a szabályok és ezek együttesen védik az építtetõk és a szakmai szereplõk érdekeit is.

A hosszú cikk elõtti mottó: a szalmaépítés is építés, azaz:

  • a tervezés, engedélyezés jogszabályi elõírásai minden épületnél megegyeznek az alapvetõ követelményeket illetõen
  • a tervezõk és a hatóságok kötelezettségei is azonosak engedélyeztetési eljárás során, nincsenek külön, könnyített szalma-szabályok

Mit jelent a „könnyûszerkezetes épület” fogalom?

    A könnyûszerkezetes épületekre jellemezõ a takarékos teherviselõ szerkezet alkalmazása, így azok vázszerkezetûek. A váz anyaga szerint fa és fémvázat különböztetünk meg. A technológia szerint a helyszínen szerelt vázszerkezetet a helyszínen töltik ki és látják el a megfelelõ burkolatokkal, vagy egy üzemben panelokat gyártanak és a helyszínen szerelik össze. A faszerkezetû építési eljárásnál az épület tartószerkezete statikailag méretezett faszerkezetbõl készül. A fa vázszerkezet oszlopai között hõszigetelés található. A vázszerkezet két oldalát rendszerenként eltérõ megoldással zárják. A fém vázszerkezetû építési eljárás hasonló a favázszerkezetûvel, csak ebben az esetben tüzihorganyzott acél „C” és „U” profilokból készülnek.
    A szalmaház építési rendszer a fa teherhordó vázszerkezete miatt szerkezetileg egyértelmûen a könnyûszerkezetes épületek közé sorolandó.

Milyen szabályok vonatkoznak a könnyûszerkezetes épület engedélyeztetésére és kivitelezésére?

Magyarországon a könnyûszerkezetes épületek engedélyezése - szabvány hiányában - csak európai mûszaki engedély (ETA), vagy hazai építõipari mûszaki engedély (ÉME) alapján lehetséges.

Általános információ: Az ETA vagy ÉME szólhat építési elemkészletrõl, szólhat csak egy falról, vagy pl.: födémrõl, de egy komplett építési rendszerrõl, technológiáról is. A 2008. május 22-tõl érvénybe lépett OTSZ 5 sz. melléklete I/4 fejezet 2.5 pontja pedig kimondja, hogy:
„ Könnyûszerkezetes” (kész- vagy gyorsház stb.) épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással stb. létesíthetõek."
Ennek alapján az OTSZ 5 sz. melléklete és a 3/2003-s BM-GKM-KVVM együttes rendelet értelmében a hazai szabvánnyal nem rendelkezõ építési termékeknél nemcsak az alapanyagnak kell mûszaki specifikációval (ETA, ÉME) rendelkeznek, hanem az épület részét képezõ építési terméknek is (fal, födém, stb.), és ezeket rendszerben kell alkalmazni. Lehet ETA-val, vagy ÉME-vel rendelkezõ falszerkezetre MSZ-szel rendelkezõ födémet is tervezni, kivitelezni, de ezt be kell illeszteni a rendszerbe, annak részét kell képeznie.
Ennek értelmében tûzvédelemrõl szóló nyilatkozatot a szerelt épületek vonatkozásában csak laborvizsgálat alapján lehet tenni. A hazai ÉME-vel rendelkezõk számára az ÉMI Kht. kiegészítõ kísérõ iratot - TMI-t (Tûzvédelmi Megfelelõségi Igazolás) készít, mely világosan összefoglalja egy termék (rendszer) tûzbiztonsági adatait. Az európai mûszaki engedéllyel rendelkezõknek (ETA) az ÉMI Kht. szintén elkészíti a TMI dokumentumot.
Az ÉME elõlap tájékoztatást ad arról, hogy ki a tulajdonosa, meddig érvényes és mire vonatkozik. Az ÉME-dokumentum elsõ oldalai nyilvánosak, melyek az építési termék tulajdonságait rétegrendeket, rögzítik, valamint valódiságuk és érvényességük az ÉMI oldalán ellenõrizhetõk, vagy tulajdonosuk rendelkezésre bocsáthatja. A vizsgálati jegyzõkönyvek viszont titkosak, az az ÉME tulajdonosának kizárólagos hatásköre, hogy kinek mutatja be.

Tervezés: Az építésznek, tervezõnek a tervek elkészítése elõtt tájékozódnia kell, hogy milyen rendszerbõl tervezi a házat, az milyen tulajdonságokkal, rétegrenddel készül. Az ÉMI honlapján megtudhatja az ÉME nyilvántartási számáról, hogy az milyen építési termékre, elemkészletre, rendszerre vonatkozik. Az engedélyezésnél a Tervezõnek, míg a használatbavételi engedélynél a Felelõs Mûszaki Vezetõnek, Szalmaház esetében (ÉME: A-1/2008) a CereDom Kft Mûszaki Ellenõrének kell nyilatkoznia a minõsítésrõl! Amennyiben az engedélyezésre benyújtott tervdokumentáció szerint az épület szerkezete nem a fentiek szerint bevizsgált és igazolt építési rendszer, a tûzvédelmi megfelelõsége nem igazolt, nincs kellõképpen dokumentálva, amennyiben az engedélyezésre benyújtott tervdokumentáció szerinti  könnyûszerkezetes épület nem a fentieknek megfelelõen bevizsgált építési rendszer, úgy az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mûszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 29. § (2) bekezdés b) pontja alapján az Étv. 31. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt lényeges követelmény megsértése miatt meg kell tagadni az engedélyt.
Az eljárást 2008. május 22-e után kiadott építési engedélyek és ez alapján kiadandó használatbavételi engedélyeknél már kötelezõ alkalmazni.

Kivitelezés:
Az ÉME-vel rendelkezõ építési termék gyártója, az építési termék forgalmazója, az építési termék beépítõje lehet különbözõ jogi és nem jogi személy is.
Az ÉVOSZ Könnyûszerkezet-építõ Tagozat ( Makész) tagjai, Szalmaház esetében (ÉME: A-1/2008) CereDom Kft Mûszaki ellenõre az építési és használatbavételi engedélyezési dokumentumhoz aláírásukkal igazoltan és a vonatkozó építkezés címével ellátva átadják az ÉME elõlapját az Építéshatóságnak.
A használatbavételi eljárás keretében a felelõs mûszaki vezetõ, szalmaház esetében (ÉME: A-1/2008)CereDom Kft  Mûszaki Ellenõre köteles nyilatkozni, hogy a tervben szereplõ ETA-val vagy ÉME-vel rendelkezõ rendszerbõl, az ott elõírt technológiának megfelelõen elkészült az épület, a dokumentumban szereplõ elõírásokat betartották, valamint a szállítói megfelelõségi nyilatkozat meglétérõl is.

Forrás: Makészház magazin (Az ÉVOSZ Könnyûszerkezet-építõ Tagozat Magazinja)
Kárpáti József – elnök kiegészítések: CereDom Kft

Mit jelent az egyedi szerkezet?

Tapasztalat, hogy több helyen és esetben mûszaki specifikáció nélküli rendszerre is építési engedély kerül kiadásra. Az indok, hogy egyedi épületrõl, tehát egyedi termékrõl van szó!  A kevesek által ismert és használt „M” irányadó irat – megfelelõség értékelés az Építési termék irányelv ad részletes magyarázatot, melyet az Európai Bizottság Építõipari Egysége bocsátott ki. E szerint Az egyedi rendszert önállóan minõsíttetni szükséges minden alapkövetelmény figyelembe vételével. Egyedi szerkezet csak akkor valósul meg, amikor az egyedileg kitalált és tervezett szerkezeti rendszer csak egyszer épül meg (pl: híd szerkezeti eleme) és rá valamennyi alapkövetelmény szerint elvégezték a vizsgálatokat! A külön, egy családnak, meghatározott helyszínre tervezett különleges családi ház nem minõsül egyedi szerkezetnek, mert olyan elemekbõl (elemkészletbõl) építkezik, melyeket máshol ugyanolyan összeépítési technológiával, csomóponti megoldásokkal, esetleg vizsgált méretrendszeren belül alkalmaznak illetve alkalmaztak! Továbbá, nem lehet a gyártó általános kezdeményezésére felkínálni sem (például közzétett katalógusok vagy más hirdetési eszközök útján). 

Forrás: Makészház magazin (Az ÉVOSZ Könnyûszerkezet-építõ Tagozat Magazinja)

Kárpáti József – elnök

Mit kell tartalmaznia az engedélyeztetési dokumentációnak?

A jogszabályok rendelkeznek a dokumentáció tartalmi követelményeirõl. Rövid összefoglalónkban azokat a jogszabály helyeket emeljük ki, amelyek az alapkövetelményekre vonatkoznak. Látható, hogy az Építési törvény, a kormány rendeletek, miniszteri rendeletek egységben vannak. A hatóságok, a tervezõk és a kivitelezõk számára egyértelmûen rendelkeznek a kötelezettségeikrõl. A jogszabályok az építtetõi érdeket szem elõtt tartva az alapkövetelmények teljesítését, a teljesülés igazolását írja elõ.
Az alapkövetelmények felsorolása:

  1. mechanikai ellenállás és stabilitás,
  2. tûzbiztonság,
  3. higiénia, egészség- és környezetvédelem,
  4. használati biztonság,
  5. zaj és rezgés elleni védelem,
  6. energiatakarékosság és hõvédelem,
  7. életvédelem és katasztrófavédelem követelményei

Minden felelõs tervezõmérnök és hatósági szakember számára kötelezõen betartandó az építtetõ érdekében, a fentiek teljesítése, illetve a teljesítés megkövetelése. A tervezõnek nemcsak nyilatkoznia kell, hanem igazolnia is, hogy az alapkövetelmények teljesülése mi alapján történik. (Szabvány,ETA, ÉME)

A hivatkozott jogszabályok és ide vonatkozó paragrafusok felsorolása

1997/78 Étv.( az épített környezet alakításáról - törvény) 
    31§ az alapkövetelmények
    33§ a tervezõ felelõssége
    36§ mikor adható ki építési engedély
    41§ építési termékek követelményei

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet,  az építésügyi hatósági eljárásokról...
    49§ dokumentáció tartalma

253/1997 OTÉK( Országos településrendezési és építési követelmények - kormány rendelet)
    50§ az alapkövetelményeknek való megfeleléstf

193/2009. (IX. 15.) (Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenõrzésrõl)
    19§ a tervezõi nyilatkozat tartalma
    22§ az építési engedély tartalma

 

Vigyázat, száraz, jogi szüveg következik

Innentõl már csak haladóknak javasoljuk a további lapozást

 

A hivatkozott jogszabályok és ide vonatkozó paragrafusok részletei

Az építési törvény (1997/78. Az épített környezet alakításáról) részletei

1997/78 Étv.( az épített környezet alakításáról - törvény) 
31.§ (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:
    a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerû és biztonságos használhatóságát,
    b) az építmény közszolgálati (tûzoltó, mentõ stb.) jármûvel történõ megközelíthetõségét,
    c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit,
    d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára  biztonságos és akadálymentes megközelíthetõséget;
    e) a rendeltetésszerû telekhasználatot.
(2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bõvítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerûsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen

    c) a mechanikai ellenállás és stabilitás,
    d) a tûzbiztonság,
    e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,
    f) a használati biztonság,
    g) a zaj és rezgés elleni védelem,
    h) az energiatakarékosság és hõvédelem,
    i) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeit.
...

33. § (1) A tervezõ felelõs:
    a) az általa készített építészeti-mûszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)
      aa) mûszaki tartalmának szakszerûségéért,
      ab) valós állapotnak megfelelõ tartalmáért,
      ac) építészeti minõségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
    b) a jogszabályok, szabályzatok, építési elõírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,
    c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevõ, a tervezõi feladat szakmai tartalmának megfelelõ     szakismerettel és jogosultsággal rendelkezõ szakági tervezõk kiválasztásáért,
    d)a szakági tervezõk közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
    e) A névjegyzéket vezetõ szerv a tervezõt és a szakértõt a szakmagyakorlással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben és módon szankciókkal sújtja.
...

36.§ (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha
    a) a tervezett építési tevékenység megfelel a 18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében elõírtaknak,

    b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetõleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént,
    c) a tervezett építmény vagy építészeti-mûszaki megoldás megfelel
      ca) a 31. § (2)-(5) bekezdésében elõírt követelményeknek,
      cb) az általános érvényû szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
      cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelõ jogszabályoknak és az elõzetes hatósági eljárásokban elõírt     követelményeknek,
      cd) az építészeti minõség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint
    d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely
      da) a terület rendeltetésének megfelelõ és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
      db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,
    e) az építmény rendeltetésszerû és biztonságos használhatóságához szükséges
      ea) járulékos építmények (közmûvek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetõleg
      eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint
      ec) a közmû- és energiaellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll,
    f) a tervezõként megjelölt személy - a névjegyzéket vezetõ szerv által igazoltan - jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-mûszaki tervezésre,
    g) az építtetõ - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - az építési tevékenységre jogosult,
    h) a tervezõ nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-mûszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvetõ követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékû mûszaki megoldást tartalmaz,
...
(5) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban elõírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)-h) pontok elõírásainak.
...

41.§ (1) Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban
meghatározott megfelelõségigazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni.
(2) A megfelelõségigazolás annak írásos megerõsítése, hogy az építési célú termék a tervezett
felhasználásra alkalmas, vagyis kielégíti a rá vonatkozó
    a) honosított harmonizált európai szabványban, vagy
    b) európai mûszaki engedélyben,
    c) ezek hiányában egyéb nemzeti mûszaki specifikációban (nemzeti szabványban vagy építõipari
mûszaki engedélyben), valamint
    d) egyedi (nem sorozatban gyártott) termék esetén a gyártási tervdokumentációban elõírt
követelményeket.
(3) A megfelelõség-igazolást megfelelõségi vizsgálatok alapján lehet kiadni.
(4) A megfelelõség-igazolás lehet:
    a) szállítói (forgalmazói, gyártói) megfelelõségi nyilatkozat,
    b) független tanúsító szerv által kiadott irat.

 

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mûszaki dokumentációk tartalmáról … részletek


i)§ A dokumentációban az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítését a vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékû mûszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni.

 

 

253/1997 OTÉK( Országos településrendezési és építési követelmények - kormány rendelet)

  50. §  (3) Az építmények és részei megvalósítása során
  a) az állékonyságra és a szilárdságra,
  b) a tûzbiztonságra,
  c) a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre,
  d) a használati biztonságra,
  e) a zaj és rezgés elleni védelemre,
  f) az energiatakarékosságra és a hõvédelemre,
  g) az élet- és vagyonvédelemre
vonatkozó nemzeti szabványok elõírásainak megfelelõ, illetõleg azokkal legalább egyenértékû
megoldást kell alkalmazni.
...
  (4) Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak a
jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szabad.

 

 

193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenõrzésrõl

19. § (1) A tervezõi nyilatkozat tartalmazza
    a) a felelõs tervezõ és a szakági tervezõk nevét, címét, jogosultságuk számát;
    b) az általuk tervezett építési tevékenység, illetõleg dokumentáció (rész) megnevezését, az építtetõ nevét, megnevezését;
    c) a tervezett építési tevékenység
      ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát,
      cb) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzõit,
      cc) környezetének meghatározó jellemzõit, védettségi minõsítését;
    d) az a) pontban megnevezett tervezõk aláírását.
(2) A tervezõnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy
    a) az általa tervezett építészeti-mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényû és eseti elõírásoknak,
    b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,
    c) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérõ mûszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a     szabványossal legalább egyenértékû, és
    d) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körûen alkalmazta,
    e) az építmény tervezésekor alkalmazott mûszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,
    f) egyeztetett-e a szakhatóságokkal és az érintett közmûszolgáltatókkal, mi az egyeztetés tartalma,
    g) a betervezett építési célú termékeknek - jogszabályban meghatározott esetekben - mi a vonatkozó jóváhagyott mûszaki specifikáció típusa és száma,
    h) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet,
    i) az általa tervezett építmény megfelel az energetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi elõírások szerint elkészítette.
(3) Az építésügyi hatóság a tervezõ jogosultságát a névjegyzéket vezetõ szerv által mûködtetett elektronikus névjegyzékbõl közvetlenül vagy belföldi jogsegély keretében ellenõrzi.
(4) Ha a tervezõi nyilatkozat tartalma nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben foglalt elõírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervezõ által elkészített dokumentáció szakszerûtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervezõ az engedélyezés tárgyát képezõ tervezési tevékenységre elõírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság e tényt bejelenti a tervezõi jogosultságról névjegyzéket vezetõ szervnek.

22§ ba) az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban elõírt engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól...

 

 
< Előző   Következő >

Kapcsolat

Mészáros Attila ügyvezetõ +36 20 9772258
Tarr Edit mûszaki ellenõr +36 20 5166930
info@szalmahaz.hu  +36 1 784 7792